|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 17 találat | lapozás: 1-17 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Váradi Izabella 2003. december 18.A nagybányai Németh László Gimnázium és a Nicolae Iorga Általános Iskola közös karácsonyi ünnepi előadását tartották meg a múlt hét végén. Váradi Izabella magyartanárnő szervezte a karácsonyi hangulatú diákelőadást. A rendezvény a két iskola közötti barátságot segíti, a két intézmény magyar tanulóinak találkozását teszi lehetővé. /Farkas E. Zoltán: Karácsonyi ünnepség Nagybányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./2005. április 19.Április 14-én Nagybányán a Teleki Magyar Házban Kósa Zsuzsa egyéni szavalóestjével emlékeztek József Attila születésének századik évfordulójára. A Magyar Ház előadóterme zsúfolásig megtelt. A Városi Színházban pedig Curriculum vitae címmel tartottak megemlékezést. A nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör előadói és a Németh László Líceum diákjai léptek fel, Váradi Izabella megyei tanfelügyelő József Attila költészetéről beszélt. /Farkas E. Zoltán: József Attilára emlékezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./2006. május 19.Május 5-7. között rendezte az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőt. A versenyt hagyományosan Kovásznán rendezik, társszervezője a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. A versenyforma megálmodói 1992-ben itt Kovásznán hozták létre az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségét, amelynek ma több tucat nyelvőrző kiadványa, saját szerkesztésű szótárai, négy országos szintű versenye, továbbképző tanfolyama, két saját rendezésű diáktábora és hírlevele van, versenyei mind elnyerték az Oktatási és Nevelési Minisztérium támogatását. Az országos szintű versenyt helyi és megyei selejtezők előzték meg. Az országos versenyre Máramaros megye képviseletében ugyanaz a két csapat utazhatott el, akik tavaly is szép eredményeket értek el ebben a versenyformában, mindannyian a Németh László Gimnázium diákjai, a Medáliák Társaságának tagjai. A Medáliák Társaságában a nagyobb diákok komoly hatással vannak a kisebbekre, egymástól is tanulhatnak. Közvetlen, bizalomra épülő tanár-diák kapcsolat ez, ahol elismerik a diák tehetségét. /(Váradi Izabella): Medáliák a Kőrösi Csoma Sándor Vetélkedőn. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 19./2006. május 26.„Ha elegen leszünk, lesz magyar szakoktatás Nagybányán. Arra biztatom tehát a diákokat, hogy anyanyelvükön folytassák tanulmányaikat, válasszák azt a két magyar tannyelvű osztályt, mely szeptembertől román tannyelvű szakiskolákban indul. Különösen számítunk a vidéki diákokra, a felsőbányaiakra, a szinérváraljaiakra, a koltóiakra, az ardóiakra, a domokosiakra” – hangsúlyozta Dr. Váradi Izabella magyar szakos tanfelügyelő. Évtizedes probléma oldódik meg azzal, hogy szeptembertől szakiskolai osztályok indulhatnak magyar nyelven Nagybányán. Jelenleg az a diák, aki nem sikeres a kisérettségi vizsgán, szakiskolában folytatja tanulmányait. Román nyelven. Nem hall többet a magyar irodalomtörténet remekeiről, nem anyanyelvén tanul meg elbeszélni és érvelni, nem foglalkozik a magyar történelem és kultúrtörténet nagy eseményeivel, a mindennapi kommunikáció során nem használja anyanyelvét. Természetes tehát, hogy beolvad. /Dr. Váradi Izabella magyar szakos tanfelügyelő: Szakiskolai oktatás indulhat magyarul Nagybányán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 26./2006. július 14.A soproni Soroptimist Club hölgytagjai jártak erre, ismerkedtek a Máramaros megyei magyar oktatás intézményeivel, körülményeivel. A klub a szórványmagyarság támogatását tervezi, látogatásuk célja az volt, hogy megismerjék a támogatottak életét és környezetét. Elképzeléseik szerint tanároknak fognak anyagi segítséget nyújtani, illetve rajtuk keresztül tanítványaiknak, majd anyaországi táborozás is lesz. A Soroptimist Club első rendezvénye jótékonysági koncert volt Sopronban. A koncert bevételét a máramarosi magyar oktatás támogatására fordították. Nagyon sok országban van Soroptimist Club, föderációkba, uniókba tömörültek, kongresszusaik vannak. A Soroptimist Club tagjai könyvekkel és oktatási segédanyagokkal érkeztek. Szatmárnémetibe, Szinérváraljára, Koltóra látogattak, ismerkedtek a máramarosi magyar tannyelvű iskolahálózattal és a fakultatív magyar oktatás helyzetével. Több mint 200 ezer Ft értékű könyv- , DVD és taneszközadományt hoztak, ezek az egyes iskolák könyvtárába kerülnek, megalapítottak egy 10 ezer Ft-os különdíjat egy a fakultatív magyar oktatásban résztvevő diákok Ki mit tud?-ján szereplő diák számára és egy 5 ezer Ft-os jutalmat felkészítőjének. /Dr. Váradi Izabella, magyar szakos tanfelügyelő: Segítő nővérek a máramarosi magyar szórványoktatásért. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 14./2006. szeptember 8.Késéssel, de folyamatos beiratkozás mellett új napközicsoport indul Nagybányán, a 26-os óvoda épületében. Tavalyi magyar napközi és óvodacsoportba 155 gyermek járt, 250 magyar óvodást román tagozatra írattak. Kétségtelen, hogy közülük néhányat szándékosan, másokat viszont kényszerűségből, a magyar tagozaton ugyanis mindkét napközicsoport túlzsúfolt volt. Több beiratkozót is kénytelenek voltak elutasítani a magyar tagozatról, vagy román tannyelvű csoportba íratni. Kis előrelépést jelentett a tavaly beindított óvodáscsoport, mely 8-tól 12 óráig foglalkoztatta a gyermekeket, ez azonban nem kínált megoldást azoknak a szülőknek, akik dolgoznak. Az új napközicsoport 8-tól 16 óráig kínál programot a gyermekeknek, akik ebédet is kapnak, és déli alvásra is lehetőségük van. A magyar napközicsoport várhatóan október első napjaiban indul. /Dr. Váradi Izabella magyar szakos tanfelügyelő: Új magyar napközicsoport indul Nagybányán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 15./2010. július 6.Körmére néznek a Mecénás Alapítványnak?Úgy tűnik, nem merült feledésbe az az egykor nagy port kavart eset, amikor ezelőtt hét esztendővel a nagyváradi Mecénás Alapítvány rátette a kezét a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által megpályázott summára, amelyből a pályázók Érmindszenten szándékoztak kialakítani egy, az Ady Endre nevét viselő és a költőóriás szellemi hagyatékát szolgáló központot. A politikai suskusok rengetegéből annyi derült ki – és egyesek csak erre hajlandók emlékezni –, hogy a Bihar megyei RMDSZ-vezetők által gründolt Mecénás Alapítvány szerzett a magyar kormánytól 320 millió forintot egy kulturális központ létrehozására. A teljesebb igazság az, hogy ezt a pénzt a KREK által még 2001-ben elkészített „érmindszenti pályázat” nyerte el 2002 tavaszán az első Orbán-kormánytól, ám mire a pénz megérkezhetett volna a pályázókhoz, megtörtént a nem várt kormányváltás. Az újonnan felálló szocialista-szabaddemokrata kabinet pedig a magyar állami költségvetésből elkülönített összeget nem azoknak adta oda, akik elnyerték, hanem átjátszotta egy baráti csoportnak, amelyik „jelentkezett” érte. Ugyancsak Nagyváradról s ugyancsak építeni akart belőle. De ez már nem az egyházkerület volt és nem Érmindszentben gondolkodott... Az első pályázatot MSZP-SZDSZ segédlettel „felülíró” második nyertes pályázat nyomán mindössze egy abbamaradt, omladozó építkezés és egy tornateremhez hasonló bálterem jött össze „Ady Endre Kulturális Központ” néven a nagyváradi Izabella (ma Codrilor) utca egyik félreeső telkén, a városi strand és belügyminisztérium üdülőtelepe között. Az évek során a Meggyessy-, majd a Gyurcsány-kormány már nem is firtatta a pályázat sorsát, ők a pénzt átadták váradi partnereiknek, emezek nyilván valamiképpen elszámolták, aztán lett belőle, ami lett. A további támogatás valami miatt elmaradt, így aztán egy tényleges, multifunkcionális, az Ady-kultuszt szolgáló kulturális és idegenforgalmi létesítmény se Váradon, se Mindszenten nem lett. Idővel bebizonyosodott, hogy a 320 millió forintból felhúzott strand melletti hodály gyakorlatilag az RMDSZ Bihar megyei szervezetének afféle gyűlés- és báltermévé vált, amely az év nagy részében kihasználatlanul áll. A félbehagyott „termálszálló” mellett lapuló „Ady Endre Kulturális Központban” pártbulikat, lakodalmakat, babazsúrokat, divatbemutatókat stb. tartanak mindmái napig, s ezeknek vajmi kevés közük van a költői hagyaték vagy általában a magyar kultúra ápolásához. Mivel a több száz milliós „kulturális invesztíció” magyar közpénzekről szól, a második Orbán-kormány beiktatását követően úgy fest, ez a csontváz is kiesik abból a szekrényből, amelyben a határon túli magyar kultúra megsegítésére címzett, ám menetközben szőrén-szálán eltűnt, eltérített vagy látatlanban felélt támogatások titokzatos ügyei lapulnak. A július 1–3. között megtartott VII. Partiumi Írótáborban ugyanis szombat délelőtt sajtótájékoztatót tartott L. Simon László, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke és Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, volt nagyváradi református püspök. Többek között az is elhangzott, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) – amelynek Tőkés az alapító elnöke – szorgalmazza az érmindszenti Ady-zarándokhely ügyének haladéktalan kivizsgálását, valamint a pályázat eltérítésében részvevők felelősségének megállapítását. Vizsgálati támpontként az EMNT kérelmében a következő személyek érintettségét tüntették fel: Medgyessy Péter volt magyar miniszterelnök, Kiss Elemér volt magyar kancellária-miniszter, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal volt politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnöke, illetve a nagyváradi Mecénás Alapítvány alapító és vezetőségi tagjai: Mudura Alexandru nagyváradi nagyvállalkozó, Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnök, kuratóriumi elnök, Lakatos Péter parlamenti képviselő, a támogatási szerződés aláírója, Földes Béla, a Bihar megyei RMDSZ volt ügyvezető elnöke, kuratóriumi tag, Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke, alapítványi ügyvezető igazgató. A magyar kormányhoz eljutatott nyilatkozatban, szerepel az is, hogy a szocialista-liberális, magának többször egyházellenes megnyilvánulásokat megengedő egykori magyar kormánynak egyházi személyek bevonásával sikerült a hitelesség látszatát kölcsönöznie az elorzott projekt számára. Így például megemlítik, hogy 2002. december 10-én Fodor József római katolikus püspöki helynök, az RMDSZ akkori megyei tanácsosa aláírásával szentesítette a kétes hátterű beruházást. L. Simon László a szombati sajtótájékoztatón elmondta, már a mai nap, azaz hétfőn javasolni fogja, hogy kezdjék el az Ady Endre Kulturális Központtal kapcsolatos pályázati visszásságok kiderítését. Lapunk kérdésére hozzáfűzte, a minél alaposabb kivizsgálás segíteni fog abban, hogy felelősségre vonják mindazokat, akik esetleges spekulációik következtében nemcsak a magyar kormány pályázati pénzeire tették rá illetéktelenül a kezüket, de meggátolták, hogy a határon túli magyar irodalom és kultúra ápolásáért, megtartásáért valós, eredményes lépéseket tehessenek mások. Amennyiben bebizonyosodik a sikkasztás, úgy a korrupcióellenes hatóságokat is bevonják a vizsgálatokba. Tőkés László azt is elmondta, nem tettek le arról, hogy felépítsék a tervbe vett érmindszenti zarándokhelyet, s bíznak abban, hogy Ady hallhatatlan soraiból erőt merítve, igazzá és aktuálissá válnak a következő verssorok: „Most perc-emberkék dáridója tart, / De építésre készen a kövünk.” Szőke Mária Reggeli Újság. Erdély.ma 2010. augusztus 25.Számos tanintézetet zárnak be a gyerekhiány miatt Erdély-szerteBár az új tanügyi törvénytervezetben szereplő fejkvótarendszer még nem lépett érvénybe, a gyerekhiány miatt már a 2010–2011-es tanévtől számos iskolát kell megszüntetni, és osztályokat kell összevonni. Ez a magyar tannyelvű oktatásra vonatkozóan is elkerülhetetlen, bár a megyei tanfelügyelőségek magyar szakemberei saját bevallásuk szerint mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél kevesebb tanintézetre kerüljön lakat. Keresztély Irma szerint minden esetben a helyi önkormányzat dönt a tanintézetek további működtetéséről vagy esetleges felszámolásáról. Ha a polgármesteri hivatal vállalja ezek fenntartását, a tanfelügyelőség nem kezdeményezi a felszámolásukat. Kovászna megyében két elemi iskolát és egy óvodát kénytelenek bezárni a gyerekhiány miatt. Bár az alapelv szerint minden településen kellene működnie elemi iskolának és óvodának, ha nincs elég gyerek, ez nem tartható – mondta Keresztély Irma főtanfelügyelő. Így szeptembertől már nem nyitja meg kapuit a lisznyói elemi iskola, az uzonfűzesi óvoda és a csernátoni faluvégi kis iskola. Keresztély Irma emlékeztetett: a háromszéki tanügyi rendszer átszervezése 2007-ben kezdődött, amikor hat egységet számoltak fel, a következő évben másik hármat zártak be. A megmaradt gyerekeket iskolabusszal szállították a községközpontba vagy a legközelebbi település iskolájába-óvodájába. Azóta sikerült egy kiegyensúlyozott iskolahálózatot kialakítani, de a gyereklétszám csökkenése miatt idén elkerülhetetlenné vált újabb iskolák felszámolása, magyarázta a főtanfelügyelő, aki szerint a fejkvótarendszer bevezetésével további iskolák, óvodák bezárására lehet számítani. Beiskolázási kampány zajlik Keresztély Irma szerint minden esetben a helyi önkormányzat dönt a tanintézetek további működtetéséről vagy esetleges felszámolásáról. Ha a polgármesteri hivatal vállalja ezek fenntartását, a tanfelügyelőség nem kezdeményezi a felszámolásukat, mondta. Kovászna megyében a napokban az iskolaigazgatók és osztályfőnökök otthonukban keresik fel azokat a fiatalokat, akik a nyolcadik osztály befejezése után nem akarják folytatni tanulmányaikat. A pedagógusok megpróbálják meggyőzni a szülőket és a gyereket, hogy végezze el a kötelező tíz osztályt. A megyében 92 diáknak kell pótvizsgáznia, és 111 nyolcadik osztályt végzett tanulót nem zártak le, ők vélhetően nem akarják folytatni tanulmányaikat. Ha ezek a gyerekek nem iratkoznak be kilencedikbe, négy osztályt nem tudnak megalakítani. A megyében a beiskolázási tervben 70 kilencedik osztály szerepel, de nem sikerült valamennyit betölteni. Tizenötben húszfősnél kisebb a létszám. Baróton, a Baróti Szabó Dávid-iskolában két kilencedik osztályt terveztek, ám ezekbe mindössze két-két diák iratkozott be. Hargita megyében kilenc vidéki iskolát kell megszüntetni az új tanévtől, a gyerekek a községközpontokba ingáznak majd. Ferencz Salamon Alpár főtanfelügyelő szerint alaposan megvizsgálták mindenik tanintézet helyzetét, mielőtt a bezárásukról döntöttek volna. Zömében eldugott településekről van szó, ahol kevés a gyerek, és mostohák a körülmények a tanintézetekben, tette hozzá. Mint mondta, Székelymagyaroson, Bágyon és Lókodon óvodákat zárnak be, míg Csehétfalván, Medeséren, Hágótőn, Récefalván, Keményfalván és Bükkhavaspatakán az iskolákra került lakat. A főtanfelügyelő szerint az ezekben dolgozó pedagógusok más tanintézetekben folytatják majd pályafutásukat. Mint mondta, ahol a szülőket kellőképpen informálták a folyamatról, ott elfogadták a helyzetet, máshol azonban ellenezték a tanintézetek bezárását. Hiányoznak az iskolabuszok Az iskola-összevonások Maros megyében is elkerülhetetlenek. Dumitru Matei főtanfelügyelő szerint ősztől 25 tanintézetet zárnak be gyerekhiány miatt. Főleg a kis települések iskoláira és óvodáira kerül lakat, ahol már az előző években is összevont osztályok működtek minimális létszámmal. Ami a magyar tagozatot illeti, Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes lapunknak elmondta, egyetlen kis faluban sem bolygatják az elemi oktatást, az általános iskolákban viszont kénytelenek néhány osztályt felszámolni. Bár még nem született végleges döntés, egyre inkább úgy tűnik, hogy szeptember 15-étől többek között a bözödi, gerendkeresztúri és kerelői gyerekeknek kell ingázniuk. Helyzetüket azonban tovább bonyolítja az iskolabuszok hiánya. „A minisztériumból ígéretet kaptunk kisbuszokra, azonban nem tudni, hogy ezek megérkeznek három héten belül, vagy sem” – nyilatkozta Illés. Hozzátette, bár szeptember 15. rohamosan közeleg, az új tanévet illetően még nagyon sok a kérdőjel. Maros megyében a 2010/11-es tanévben 239 önálló jogi személyiséggel rendelkező iskola működik majd, a többi 636 valamelyik központi intézmény része. Magyar és román iskolaközpontok alakulnak Szatmárnémetiben tizenkét magyar osztályt érint a tanintézetek összevonása – nyilatkozta lapunknak Kónya László főtanfelügyelő-helyettes. A megyeközpontban a Batizi úton található 13-as számú általános iskolát, illetve a Dariu Pop-iskola diákjait érinti az intézkedés. Az előbbiből nyolc, míg az utóbbiból három magyar tannyelvű osztályt kénytelenek átköltöztetni egy másik tanintézetbe. Ezek többsége minimális, tízgyermekes létszámmal működött, ezért is volt szükség az iskolák összevonásra, fejtette ki Kónya. Az összevonás eredményeképpen legfeljebb 500 méterrel kell majd nagyobb távot megtenniük a tanulóknak – tette hozzá. Megyei szinten 40 magyar kisdiáknak szűnt meg eddigi iskolája. Ők iskolabusszal négy-öt kilométert fognak utazni naponta, hogy iskolába járhassanak, magyarázta Kónya. A gyakorlat szerint vidéken külön román és magyar nyelvű iskolaközpontokat alakítanak ki. Szamoskrassón például magyar nyelven folyik az oktatás, ide a helyieken kívül három környező településről érkeznek diákok, míg a szomszédos Nagykolcsra a román nyelven tanuló gyerekek járnak – magyarázta Kónya. Ugyanez a helyzet Szatmárpálfalva és a szomszédos Ombod esetében is, az előbbiben román, míg az utóbbiban magyar tannyelvű iskola működik, mondta Kónya, hozzátéve, hogy ezekben az osztályokban többnyire szimultán oktatás folyik majd. Megússzák a tavalyi iskolabezárásokkal Máramaros megyében idén nem szűnnek meg magyar osztályok. Váradi Izabella magyar szakos tanfelügyelő szerint azonban, ha életbe lép a minimum 15 fős osztályok működtetését előíró rendelet, a megyében komoly gondok lesznek a magyar osztályokkal, hiszen ezekben alig tanul több tíz diáknál. Felsőbányán idén tíz diákkal indul első osztály, Szinérváralján pedig nyolc tanuló kezdheti el a negyedik osztályt. Mindkét esetben minisztériumi engedély szükséges az osztályok elindításához, amit valószínűleg meg is kapnak. Tavaly egyébként 7 százalékkal csökkent a magyar osztályok száma Máramaros megyében, közölte sajnálattal a tanfelügyelő. Idén viszont örömre ad okot, hogy Égerháton például, ahol már évek óta egy négy diákból álló összevont osztályt tartanak fenn, ötfős lesz a létszám, nyilatkozta a magyar szakos tanfelügyelő. Bihar megyében egyelőre még zajlik az összesítés, és csak péntekre derül ki, hogy hány román és magyar osztályt érint az iskola-öszszevonás, tudtuk meg Elena Bacter tanfelügyelőségi szóvivőtől. Kedvezőtlen demográfiai folyamat. Szilágy megyében 37 tanintézetben nem lesz oktatás az új tanévtől, szintén az egyre csökkenő gyereklétszám miatt. 13 óvodát, 19 elemi és öt általános iskolát zárnak be, közölte Ioan Abrudan főtanfelügyelő, aki szerint a lépésnek semmi köze a pedagógusok elbocsátásához, ez a demográfiai folyamat eredménye. Az említett tanintézetekben ugyanis nincs meg a működtetéshez szükséges minimális létszám, óvodákban négy, iskolai osztályok esetében tíz gyerek. Ugyanakkor 15 tanintézetnek megszűnik a jogi személyisége, más iskolák vezetősége alá kerülnek. Az iskolafelszámolás a magyar nyelvű oktatást is érinti. Márkus László, a magyar tagozatért felelős tanfelügyelő lapunknak elmondta, három érintett elemi iskolában vannak magyar osztályok is, illetve három általános iskolát szerveznek át az új tanévtől. A felszámolandó boroszlói iskola diákjai Panitba fognak ingázni, illetve két tanintézet elveszíti önállóságát, az erkedi Kusalyhoz, a szilágyzoványi Ipphez fog tartozni. Egyre nehezebb magyar osztályokat indítani Hunyad megyében is. Mint Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának elmondta, a megyében nem szűnnek meg magyar iskolák – hiszen vidéken már nincs is magyar tagozat –, azonban osztályokat kénytelenek összevonni. A dévai Téglás Gábor Iskolacsoportban például eddig két-két magyar osztály működött, hiszen a városi gyerekek mellett a Böjte Csaba ferences atya által felkarolt árva gyerekek is itt tanulnak. Azonban az alacsony létszám miatt a második osztályt kénytelenek összevonni, és örülnek, hogy nagy munka árán a 3., illetve 4. osztályokat sikerült megmenteni, mondta a tanfelügyelő-helyettes. Örvendetes azonban, hogy kilencedik osztályban mind a turizmus, mind a matematika-informatika szakon van elegendő diák. Lupényban és Vajdahunyadon azonban csak egy-egy ötödik osztály indul magyar tagozaton, tette hozzá Máté Márta. Krónika (Kolozsvár) 2011. április 26.Atlantisz harangozAz Atlantisz harangoz 11-ik alkalommal megtartott országos versmondó vetélkedõ nemcsak az eredeti célt, szolgálja, a versmondás megkedveltetését, hanem valahol felállít egy olyan megmérettetési rendszert is, mely akarva- akaratlanul is hosszútávon kimutatja, kik azok a tanárok, akiknek a tanítványai ilyen vagy olyan díjakkal térnek haza, abba az intézménybe, mely számukra lehetõvé tette a részvételt. Tulajdonképpen egy tükör, melyben nagyon is jól tükrözõdik minden olyan érték, mely önazonosságunk tudatos kiépítését szolgálja. De ugyanakkor nagyon jól érzékelteti az ilyen irányú tevékenységnek, mekkora a ható ereje. Az alapszabályban annak idején rögzítették, a versenyzõnek kötelezõen el kell mondania egy zsûri által megadott verset, és egy olyan költeményt, melyet maga választ ki. Az ez évi verseny témája: derû és harmónia a költészetben. A résztvevõk számára kötelezõ versként Szilágyi Domokos: Hegyek, fák, füvek-címû költeményét jelölték meg. Az idei vetélkedõt az Oktatási és Mûvelõdési Minisztérium anyagilag nem támogatta. Egyébként küldöttje Váradi Izabella jelen volt, szépen fel is szólalt az eseményt nyitó ünnepségen, visszaemlékezve hajdani önmagára, amikor még, mint versenyzõ õ is részvett az Atlantisz harangoz versenyen. Utalván arra, a mostani versenyzõk lehetnek azok, akik majd idõvel a maiakat fogják felváltani. Ígérte a jövõbeli támogatás kiharcolását. Szilágyi Mátyás a Magyar Köztársaság Kolozsvári fõkonzulja arról a belsõ kedvrõl beszélt, mely nélkül vers szeretet nem nagyon mûködik. A verseny idei zsûrijének elnöki szerepét László György író, költõ és publicista töltötte be. Zsûritagok voltak: Kocsis Tünde rendezõ és Kelemen Attila színmûvész, teológiai hallgató. Ebben az évben is az ország jeles iskoláiból kerültek ki a szereplõk. A díjazottak felsorolásával megbizonyosodhatunk arról, hogy az ország jóformán minden részébõl voltak. Aki megengedhette magának azt a luxust hogy beüljön a vetélkedõre, érzékelhette, a verseny ténylegesen teljesíti azokat az elvárásokat, melyeket a rendezõk, a János Zsigmond Unitárius Kollégium és a Phoenix Könyvház tulajdonosa, Magyari Eszter (egyébként az alapötlet hajdani megfogalmazója és jelenben is életben tartója) annak idején hirdetett: Szeretni a versmondást, mert a költemények gondolatai, ha termékeny talajba hullnak, tovább éltetik azt a kultúrát, mely szülõhazánkat és életünket befolyásolja. Ápolván a vers-kultúránkat, magunkat is ápoljuk, felvértezve azzal a tudással, mely minket jellemez. Csomafáy Ferenc erdon.ro 2011. május 7.A magyar nyelv ünnepe TemesváronA kultúra vára volt, és maradt Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége május 5-8. között Temesváron szervezi meg a Magyar Nyelv Napjai címû hagyományos rendezvényét. A magyar nyelv ünnepe keretében kerül sor a Kõrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedõre, amelyre idén harminc, Erdély magyarlakta településeirõl érkezett egyenként háromtagú csapat nevezett be. Az anyanyelvi vetélkedõk és a szakmai tanácskozások közel 200 résztvevõje a házigazda Bartók Béla Elméleti Líceum diákjainak zenés-verses vendégfogadó összeállításának tapsolhatott péntek reggel a Diákmûvelõdési Házban. A Magyar Nyelv Napjai ünnepélyes megnyitóján a vendégeket és versenyzõket Virginás Tar Judit, a Bartók Béla Líceum igazgatója és Marossy Zoltán temesi alprefektus köszöntötték. Büszke vagyok rá, hogy Temesvár Károly Róbert király idején, 1315-23 között magyar fõváros volt, és annak ellenére, hogy az utóbbi évszázadokban csak 40 évig volt itt hivatalos nyelv a magyar, megmaradtunk és mint az elõbb látott mûsor igazolja, nem is akármilyen magyarok vagyunk! mondta köszöntõje során Marossy Zoltán alprefektus. A rendezvényt támogató oktatási minisztérium képviseletében dr. Váradi Izabella, aki maga is a szórványban szerzett magyartanári tapasztalatokat, hangsúlyozta: jó alkalom ez a rendezvény a házigazda közösségnek az összefogásra, az önmagával való szembenézésre és a magyarsága megmutatására. Kiss Ferenc magyar oktatásért felelõs tanfelügyelõ a Temesvárhoz és a Bánsághoz kötõdõ nagy magyarok hosszú névsorát olvasva, Hunyadi Jánostól, Kinizsi Páltól kezdve, folytatva Koós Károllyal, Bartók Bélával és Ady Endrével egészen Franyó Zoltánig és Anavi Ádámig, bizonyította, hogy Temesvár mindig is a magyar nyelv és kultúra vára volt és az is maradt. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége olyan, mint egy nagy család, mindenki hozzá tartozik, aki ebben az országban magyar nyelven tanul, magyar nyelven tanít, egyáltalán fontos számára az anyanyelve, az anyanyelvi mûveltség átadása, aki jól érzi magát ebben a nyelvben - mondta köszöntõje során dr. Péntek János nyelvész, a BBTE tanszékvezetõ professzora, aki ez alkalommal bejelentette: a Sütõ Andrásról elnevezett Nyelvõrzés Díjat itt Temesváron Szekernyés Irén tanárnõnek és Szekernyés János barátunknak adjuk át! A Laudatio-t Szabó Ferenc városi tanácsos, a Bokréta néptánccsoport vezetõje olvasta fel. A Sütõ András Nyelvõrzõ Díjat, a maga és a felesége nevében ezekkel a szavakkal köszönte meg Szekernyés János: �?gy érzem, hogy munkámmal csak a kötelességemet végeztem. Immár 40 éve a lapokba írok, könyveket jelentetek meg és legfõbb célom az volt, hogy ennek a tájegységnek a magyarságát, amennyire szerény erõmbõl telik, erõsítsem magyarságtudatában, hírt adjak mindarról, ami ezen a vidéken történik. Szórványvidéken élünk, ahol a magyarság létszáma állandóan csökken, de ugyanakkor nemcsak a múltban, hanem a jelenben is vannak itt olyan értékek, amelyeket érdemes felmutatni. Köszönöm a dicsérõ szavakat, a magam és a feleségem nevében is köszönöm a díjat és úgy gondolom, nem csak azért kaptam, mert Péntek Jánossal évfolyamtársak voltunk az egyetemen. Idén elsõ alkalommal megosztott Nyelvõrzés Díjat ítélt oda az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Az Okleveleken ez olvasható: Az erdélyi magyar nyelv védelmében, az anyanyelvi mûveltség terjesztésében és az anyanyelvhasználat bátorításában szerzett érdemeiért. Temesvár, 2011. május 6. dr. Péntek János elnök aláírásával. A Magyar Nyelv Napjai rendezvénysorozat a Bartók Béla Líceumban a hagyományos Kõrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedõvel folytatódott. A versenyzõk három korosztályban szálltak küzdelembe a díjakért: kisiskolások 15 csapat (45 versenyzõ), általános iskolások 6 csapat (24 versenyzõ) és középiskolások 7 csapat (21 versenyzõ). Az eredményhirdetésére és díjkiosztására szombaton délután kerül a Diákmûvelõdési Házban. Nyugati Jelen (Arad) 2011. május 9.KAV-díjkiosztás a temesvári DiákházbanDicséretes, hogy egy maroknyi szórványközösség ennyire össze tud fogni egy jó ügy érdekében A hét végén a Magyar Nyelv Napjai és ezen belül a Kõrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedõ (KAV) házigazdája volt a Bartók Béla Elméleti Líceum. Három korosztályban - negyedikesek, V.-VIII. osztályosok és középiskolások - az ország nyolc megyéjébõl, tizenkilenc erdélyi településrõl érkezett harminc, egyenként háromtagú csapat mérte össze magyar nyelvtudását és leleményességét a játékos, szórakoztató nyelvi vetélkedõk során. Két napig a vetélkedõk és a vendégfogadás lázában égett a Bartók Béla Líceum, a pedagógusok és a diákság. A rangos esemény tiszteletére a Juventus diáklap KAV-nak szentelt különkiadását is megjelentették, amely naprakészen az anyanyelvi vetélkedõ díjazottainak listáját is közzéteszi! A KAV ünnepélyes díjkiosztó ünnepségére szombaton délután került sor a Bartók Líceummal szomszédos Diákmûvelõdési Ház nagytermében. A negyedik osztályosok versenyét, amely Zsigmond Emese, a Napsugár fõszerkesztõje vezetésével zajlott le, a gyulakutai Fûszál csapat (Bálint Róbert, Dósa Eszter és Gáll Botond) nyerte, Bethlen bajnokait (Székelyudvarhely) és a Nyelvkukacokat (Kézdivásárhely) megelõzve. Ebben a korosztályban régiónkból a Temesvári vitézek (Bartók Béla Líceum) és az aradi Csigabiga (Aurel Vlaicu Iskola) vett részt a verseny döntõjén. Az általános iskolások versenyét a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum Szokoták csapata (�?ltes Rita, Albert Antónia, Müller Henriette-Annemarie) nyerte, a Nomen est omen (Balánbánya) és a Névvadászok (Székelyudvarhely) csapatok elõtt. A Bartók Béla Líceum Csillagszem csapata (Franka Noémi, Szabó Anita, Szabó Nóra), felkészítõ tanár Molnos Ildikó, dicséretben részesült. A középiskolások korosztályban a másik nagymúltú sepsiszentgyörgyi iskola, a Székely Mikó Kollégium Rabonbán csapata (Boér Ilka, Kovács Gellért Pál, Márton-Simon Anna) diadalmasokodott, második helyen a Csilengi Dásza (Marosvásárhely), harmadik az Esthajnal (Nagyvárad). A verseny tapasztalatairól, a versenyzõk teljesítményérõl dr. Váradi Izaabella (Oktatásügyi Minisztérium) az alábbiakat nyilatkozta lapunknak: Idén a versenyzõk jelentkezése elmaradt a várakozásunktól, valami miatt kevés csapat jelentkezett a KAV-ra. Errõl szólt a korábbi tanácskozásunk, hogyan próbáljuk kezelni ezt a problémát. Találtunk is rá megoldásokat, de a gyermekek felkészültségén ez szerencsére nem volt észrevehetõ. Olyan diákok jöttek el Temesvárra, akik foglalkoztak ezzel a tematikával, a nevekkel, nagyon szépek az eredmények, kicsi a pontszámkülönbség a gyõztesek között. A temesvári KAV-döntõ szervezõirõl, a Bartók Béla Elméleti Líceumról elismerõ szavakkal beszélt dr. Váradi Izabella: �?riási dolog egy országos KAV versenyt megszervezni! Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége szándéka szerint olyan közösségeket érintenek meg a versennyel, amelyeket építeni szeretnének. Tény, hogy van a versenyszervezésnek építõ hatása is. Ilyenkor egy közössségnek össsze kell fognia, át kell gondolnia saját múltját, identitását, a magyarság mentén kell felfûznie olyan programokat, amelyekkel a vendégeit fogadja. �?gy gondolom, hogy ez a temesváriaknak fantasztikusan jól sikerült, kitettek magukért! Végig éreztük, hogy odafigyelnek ránk, alternativ programok vannak, színházba, városnézésre vitték a résztvevõket és nagyon jók a vissszajelzések, a saját diákjaimat (a nagybányai csapat - szerk. megj.) is megkérdeztem. Kirándulásra vitték a gyermekeket, akik azt mondták, olyan sulit láttak - ez az újszentesi iskola -, amelyikbe õk is szívesen járnának! Dicséretes, hogy egy maroknyi szórványközössség ennyire össsze tud fogni egy jó ügy érdekében! Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad) 2012. május 23.Az erdélyi versenyzők felzárkóztak az anyaországiakhoz (Anyanyelvi konferencia)A címbeli örömhírt a múlt hét végén az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének ünnepi közgyűlését követő tanácskozáson fogalmazták meg, melyre a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében került sor. Attól vagy ember, hogy különb tudsz lenni! – az anyanyelvápoló mozgalom eme jeligéje is jelzi, mekkora nevelői potenciál rejlik tevékenységében. Az eszmecsere a mozgalom plakátjait, kiadványait felsorakoztató kiállítás megnyitójával vette kezdetét, amit a vitát bevezető beszámolók követtek. Elsőként Kerekes Barnabás az anyaországi nyelvművelő mozgalom történetét foglalta össze, visszautalva Péchy Blanka színművész alapítványának és Lőrincze Lajosnak abban játszott szerepére. Az Édes Anyanyelvünk mozgalom azóta jócskán kiszélesedett, százezrekhez kíván eljutni, a nemzettudat ama kétségbeejtő helyzetén ugyanis, amire egy ’83-as felmérés vetett fényt – a megkérdezett diákok 97 százaléka nem tudta, mely országokban élnek nagyobb számban magyarok – sürgősen változtatni kellett. A legelőbb 1965-ben Egerben megtartott kiejtési konferenciát szinte fél évszázada minden évben új követi, közben új ágakat hajtva a mozgalom a gondolatok érthető megszólaltatásának szánt Kazinczy Versennyel, helyesírási vetélkedőkkel stb. gyarapodott, és fejlődése máig töretlen. A diákoknak, tanároknak szánt képzések mellett nyári táborozások élénkítik és jutalmazzák a versenyszellemet, s a nyelvművelés aktivistáinak mai fő törekvése, hogy növeljék a résztvevők számát a "tömegesedés" rendjén. Az előadó kiemelte az örvendetes tényt, hogy a határon túli közösségek és társmozgalmak ma már nem csupán bekapcsolódásuk örömét élvezhetik, hanem az erdélyiek például fel is zárkóztak teljesítményükben, a díjak számában az anyaországi versenyzőkhöz. Péntek János megemlítette, milyen súlya van e versenyeredményeknek az erdélyi Nyilas Misi tehetségtámogató program ösztöndíjainak odaítélésében. Aggasztónak tartja viszont, a diákok helyesírási tudása gyatra, ez is a mélyebb merítésre, a minél nagyobb számú diák bevonására buzdít. Erdélyi Judit elmondta, milyen tapasztalatokkal járt az, hogy az Implom József helyesírási verseny erdélyi szakaszát évek óta a Mikes Kelemen Gimnázium szervezi meg. Egy javaslathoz hozzászólva a jelenlévők nem helyeselték, hogy a helyesírási versenyben ezentúl megszüntessék a határon túli kategóriát, miként arra sem érett meg az idő, hogy szakirány szerint válasszák szét a versenyzőket. (Elegendő azt megemlíteni, hogy a mai erdélyi magyar földrajzkönyvekben hemzsegnek a nyelvi hibák.) Egyed Emese jónak látná, ha a határon túli utaztatási alapokból a mozgalomnak is juttatnának, ennek hiánya ugyanis a legnagyobb anyagi akadálya a magyarországi versenyeken való részvételnek. Váradi Izabella minisztériumi tanácsos némileg meglepő kijelentése szerint bizonyos célokra még mindig sok a minisztérium elköltetlen pénze. Wacha Imre rádiósoknak, tévéseknek szóló szellemes előadását, sajnos, csupa nem-tévés hallgatta végig. Kifejtetlen téma maradt a sajtó szerepe a nyelvimodell-nyújtásban, ezzel a mozgalom hazai képviselői, persze, nem ok nélkül, elégedetlenek. Végül Bodó Barna egyetemi tanár mondta el gondolatait a társadalom lelkiismereteként meghatározott civil társadalmi mozgalmakról, ezeken belül azok kisebbségi változatairól, melyekhez az anyanyelvápolók is sorolják magukat. Több kezdeményezés mostoha fogadtatása – például a magyar professzorok erdélyi tanácsának megalakítási javaslata – arra vall, a civil ethosz könnyen elvész, bénaság veszi át a helyét. Kiölhetik a civil jogigényt belőlünk – ennek következményei pedig fölöttébb aggasztóak – hangoztatták többen is nyelvi jogállapotunk kérdéséhez hozzászólva. B. Kovács András. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. augusztus 26.…Merre tovább magyarság?! (1.)Óvatosan nyitom a nagybányai Németh László Líceum bejárati ajtaját. Senki sem gátol, a folyosók üresek, csak a nyár melege fűti át az üres tantermeket. Valaha a város iskolás és nem iskolás társadalma fogott össze ennek az intézménynek a létrehozásáért, és a példás egyakarat hozta létre nagy reményekkel ezt az iskolát. Mostanra viszont ez a lendület lelassult és felhő jelent meg az iskola felett, melyet létszámcsökkenésnek nevezhetünk. Lassan lejár a hosszúra nyújtott nyári vakációzás ideje, és alig egy hónap múlva ismét kapuikat tárják a régi és újonc tanulók előtt tanügyi intézményeink. Bekopogok az igazgatói iroda ajtaján, s bent dr. Váradi Izabellával, a líceum igazgatónőjével találom szemben magamat, akitől a jelen és a jövő gondjaitól szeretnék egyet s mást megtudni. Talán éppen ez a meghitt hangulatban folytatott beszélgetés fogja ösztönözni az újra összefogást, mely nemes értelemben az iskolára és annak jövőjére irányítja a város és megye magyar társadalmának figyelmét. Építsük tovább azt, amit egyszer felépítettünk; jó lenne ezt szó szerint értelmezni. – Tisztelt igazgatónő, augusztus közepében járunk, új tanév kezdete közeleg. Ez bátorított Önt megkeresnem és kérni, hogy lenne szíves az elmúlt iskolai év eredményeiről és fontosabb eseményeiről egyet s mást elmondani. - Kissé felszabadultan mondhatom, hogy túljutottunk egy hullámvölgyön, ugyanis a tavalyi év kezdetén tíz tanulóval voltunk kénytelenek indítani a matematika-informatika osztályunkat. Szerencsénkre idén ilyen veszély nem fenyegetett, mert ezt az osztályt húsz tanulóval indíthatjuk. Valahogy a tanulóink óvakodnak a matematika tanulásától, amit az érettségi eredményekkel és az ott kijelölt példákkal magyarázhatnak, bár a programozást minden tanuló szereti. A jelenség viszont elgondolkoztat, és felteszem a kérdést, hogy merre tovább magyarság? Különösen jogos ez a kérdés, mert egy olyan környezetben élünk, ahol az az elv uralkodik a magyarság körében, hogy a boldogulást a gyermek csakis és kizárólag akkor éri meg, ha románul folytatja az ismeretek szerzését. Ezért nálunk nem úgy történik a beiratkozás, hogy várjuk a jelentkezőket, hanem minden év előtt külön-külön és közösen is meggyőző munkát folytatunk, magyarán mondva, kilincselünk azért, hogy a gyermeket magyar iskolába írassák. A legtöbb esetben a szülő csak hosszas töprengés után dönt a magyar iskola mellett. Ennek érdekében mi igyekszünk hírnevünket eljuttatni főleg a nyolcadikosokhoz, akik majd hozzánk iratkozhatnak a líceumi osztályokba. Példákat említhetünk olyan személyekről, akik sokra vitték a társadalmi ranglétrán, annak ellenére, hogy végig magyarul végezték tanulmányaikat. Számtalan ilyen esetet sorolhatunk, nemcsak országos szinten, hanem nagybányai vonatkozásban is. Ezért folyamatosan kell propagandát folytatnunk a létünk érdekében. Farsangkor egy összejövetelt tartottunk a vidéki iskolák nyolcadikosaival közösen, ezen a módon mutattuk be iskolánkat, és bátorítottuk őket a hozzánk történő beiratkozásra. Sajnos minden erőfeszítésünk ellenére a létszámunk nem növekszik. - Sokszor szükséges az eredményeket számokba foglalni. Ilyenek a különféle vizsgák, melyek között az érettségi talán a legszemléletesebb. Hogyan szerepeltek az iskola tanulói az érettségi megmérettetésen? - Az érettségire jelentkezők 68 százaléka szerzett átmenő jegyet. Óvatosan mondom ezt a számot, mert az őszi megmérettetésen ez a szám bizonyosan növekedni fog. Megjegyzem, nem vetekedhetünk a Sincai vagy Lucaciu líceumokkal, ahol már a beiratkozások alkalmával kiválogatják tanulóikat, ezzel szemben mi minden jelentkezőt kénytelenek vagyunk felvenni. Az eredményünk viszont így is nagyobb az országos átlagnál és fölötte áll a megyei eredményeknek. Meg kell jegyeznem, hogy minden érettségizőnk, aki orvosi egyetemre jelentkezett, felvételt nyert. Tanulóink családjainak jó része szociális gondokkal küzd, és az otthon nem képes biztosítani a tanuláshoz szükséges feltételeket. Nekünk számon kell tartanunk azokat a tanulókat is, akik bukdácsolva haladnak osztályról osztályra, vagyis őket is fel kell zárkóztatnunk, és lehetőséget kell adnunk számukra az iskola elvégzéséhez. (folytatjuk) Kis Kornél Iván nagybanya.ro / Bányavidéki Új Szó Erdély.ma 2015. november 12.Arany nyelvét ünneplik Erdély-szerteIdén több erdélyi és partiumi helyszínen is megünneplik a magyar nyelv napját. Miután október 13-án a képviselőház is rábólintott az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciója által közösen kezdeményezett jogszabályra, idéntől Romániában is a magyar nyelv hivatalos napja november 13. A törvényt szerdán hirdette ki Klaus Johannis államfő. Magyarországon egyébként 2011 óta ünneplik hivatalosan november 13-án a magyar nyelv napját, 1844-ben ezen a napon fogadták el ugyanis a magyart államnyelvvé tevő törvényt. Új havilap Váradon Nagyváradon a Bihar megyei RMDSZ a Szacsvay Akadémiával közösen kétnapos rendezvénysorozattal készül. Csütörtökön a magyar nyelv használatáról tart előadást a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója, Horváth István, rávilágítva, hogy a közéletben és a közigazgatásban miképpen állunk az anyanyelvhasználattal, milyen lehetőségeink és kötelességeink vannak azt illetően, hogy anyanyelvünkön kommunikálhassunk. Az előadó beszél majd néhány jól ismert kezdeményezésről is – például a kolozsvári Igen, tessék! egyesületről –, amelyeknek az a céljuk, hogy a többnyelvűséget, de kiváltképp a hivatalos román mellett a magyar nyelv használatát segítsék elő az üzleti szférában. Pénteken, a magyar nyelv napján a Tessék kérem, Nagyvárad! című kulturális-közéleti havilap próbaszámát ismertetik, amely a kolozsvári Igen, tessék! mozgalomhoz hasonló célokat tűzött maga elé. A készítők Nagyvárad épített öröksége, kulturális élete mellett érdekes és fontos személyiségeket is bemutatnak majd a lapban, amelyben teret kapnak azok a váradi vállalkozások is, amelyek kétnyelvű, román és magyar ügyfélszolgálatot működtetnek, vagy szolgáltatásaik elérhetők magyarul is. Ugyancsak pénteken este Benkő Péter, Mikó István és Rusz Milán magyarországi színművész előadásában tekinthető meg az a különleges előadás, amellyel a magyar filmvilág egyik csillagának, Jávor Pálnak állít emléket. A debreceni Mandala Dalszínház előadásának címe: Jávor Pali utolsó mulatása. Diákok az anyanyelvről Kolozsváron a Georgius Aranka Társaság szervezésében ünneplik a magyar nyelv napját. Az Apáczai Csere János Elméleti Gimnáziumban este hat órától Lőrincze Lajos nyelvészre emlékeznek, majd anyanyelvi játék kezdődik (kor)határok nélkül. Marosvásárhelyen csütörtökön 13 órától a helyi RMDSZ Nőszervezete és a Római Katolikus Gimnázium diákjai ünnepi előadásra hívják az érdeklődőket. „A magyar nyelv napját velünk együtt ünneplők a magyar nyelv eredetéről, anyanyelvünk szépségéről, nyelvünk költőiségéről hallhatnak, valamint egy rövid filmösszeállítást is megtekinthetnek arról, hogy mit olvasnak szívesen a mai fiatalok, milyen számukra a jó könyv. Előadóink gyerekszemmel, diákésszel közelítik meg mindazt, amit a felnőttek többnyire másként látnak. Az előadást versek és táncok is színesítik” – áll a meghívóban. Nagybányán, a veresvizi Krisztus Király-plébánia Don Bosco Termében pénteken 17 órától fellép a Németh László Elméleti Gimnázium kórusa, majd szabad beszélgetésre kerül sor az iskola igazgatójával, Váradi Izabellával a magyar nyelv jelenéről és jövőjéről. A Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ székhelyén pénteken 18 órától kerül sor a Képről szóra – szóról képre, avagy a művészetek nyelve című eseményre, melynek alkalmával a szárhegyi művészeti központ gyűjteménye által ihletett írások kiállítására és felolvasására kerül sor, rálátást nyújtva az irodalom és képzőművészet találkozására. Az eseményen a gyergyószentmiklósi Dr. Kercsó Attila Irodalmi Kör működik közre. Ünnep Tamási szülőfalujában A székelyudvarhelyi székhelyű Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont Farkaslakán ünnepel, lehetőséget teremtve a helyi és környékbeli fiatalok és iskoláskorú gyermekek számára, hogy ezen a napon meglátogassák Tamási Áron szülőházát, az író testvére, Ágnes néni udvarán felújított kultúrcsűrt, illetve a Tamási Áron Művelődési Házat. A résztvevők pénteken délben megkoszorúzzák az író sírját, majd meglátogatják a szülőházat Tamási Erzsébet fia, Sipos Mátyás kalauzolásával. Ezt követően Hadnagy Jolán, a Tamási Áron Művelődési Egyesület vezetője kalauzolja végig az érdeklődőket a Tamási Áron Alkotóházon, majd felolvasást tartanak irodalmi művekből a helyi művelődési házban. Krónika (Kolozsvár) 2017. március 1.Új otthont kap a nagybányai magyar iskolaSzeptembertől az egykori nagybányai református iskola épületébe költözhetnek a megyeszékhely egyetlen magyar tannyelvű tanintézetének, a Németh László Elméleti Líceumnak az óvodai csoportjai és elemi osztályai. A református egyház belvárosi ingatlanja felújítás alatt áll, a munkálatokat a magyar állam 70 millió forinttal támogatta. Az M1 hírtelevízió tájékoztatása szerint az elmúlt időszakban statikailag megerősítették az épületet, és kiépítették a fűtésrendszert is, szintén magyar állami támogatásból. A kivitelező július végére ígérte a munkálatok befejezését. Váradi Izabella, a Németh László Elméleti Líceum igazgatója a közszolgálati televíziónak elmondta, az engedélyeztetési procedúrákkal párhuzamosan tájékoztató kampányt is indítottak annak érdekében, hogy minden nagybányai magyar szülőhöz eljusson a költözés híre. „Azt reméljük, hogy ha a minőségi oktatás mellett minőségi helyszínt is tudunk biztosítani, akkor növekedni fog az iskola vonzereje is, nagyobb lesz a diáklétszám az elkövetkező időszakban” – mondta az igazgató. A református iskola épületét 1860-ban építették, s az államosítás után egyáltalán nem végeztek felújítási munkálatokat rajta, ezért az állaga folyamatosan romlott. A visszaszolgáltatás után Nagybánya óvárosi református egyházkerülete önerőből látott hozzá az épület felújításához, azonban ez nem volt elegendő. A magyar kormány már tavaly 10 millió forinttal támogatta a fűtésrendszer kiépítését, idén pedig tovább segítette a felújítás befejezését. Kovács Richárd önkormányzati képviselő az M1-nek úgy fogalmazott: a helyi magyarság régi álma válik valóra azzal, hogy a közösségi összefogás révén a magyar iskola beköltözhet a belvárosba. Az ügyet a helyi Iskoláinkért – Gyermekeinkért Egyesület is támogatta, melynek tagjai vállalták, hogy segítenek az iskolának a beiskolázási kampányban és a pályázásban. A Németh László Elméleti Líceum jelenleg a város szélén, egy régi ipartelep egyik épületében működik, így a költözés által a tanintézetet könnyebben meg lehet majd közelíteni, és biztonságosabb körülmények közt fog működni. A város egyetlen magyar iskolájában jelenleg 350 diák tanul, ezenkívül egy vegyes tannyelvű iskolában is van magyar oktatás egészen nyolcadik osztályig. A legutóbbi népszámláláson a város lakosságának mintegy 10 százaléka – közel 14 ezer lakos – vallotta magát magyarnak. Gyergyai Csaba Krónika (Kolozsvár) 2017. május 31.Patinás épületben tanul ősztől a nagybányai magyar iskolások egy részeIdén valósul meg az öt éve tervezett költözés. A református egyház által ingyenesen felajánlott épület hatalmas váltás lesz a kisdiákok számára, akik most egy városszéli iskolában tanulnak. Felújított épületben kezdik el ősszel az új tanévet a nagybányai Németh László Elméleti Líceum 1-4 osztályos tanulói a városközpontban levő épületben, amelyet a református egyház ajánlott fel az iskolának. Az 5-12 osztályos tanulók továbbra is a város szélén levő iskolaépületben tanulnak, de abban reménykednek, hogy ideiglenesen. Az iskola igazgatósága abban bízik, hogy egy román iskolával épületet cserélhetnek, és így középiskolás és 5-8 osztályos diákok is a városközpontban járhatnak iskolába. A református egyház által felajánlott épületben a rendszerváltás előtt fogyatékos gyerekeket oktattak, és amely súlyosan lelakott állapotban több évig üresen állt. A visszaszolgáltatási folyamatot követően a református egyházközség által visszakapott épület eredetileg is oktatási célokat szolgált, most korszerű iskolává alakítva ismét a magyar gyerekek számára nyitja meg kapuit. Nagybánya lakosságának 10%-át teszi ki a magyar lakosság, a szórványban élő közösség a 2011-es népszámlálási adatok szerint 12 606 személyből áll. Máramaros megyeszékhelyén több iskolai helyszínen zajlik magyar oktatás, többnyire a román iskola tagozataként, illetve a negyedekben magyar tannyelvű óvodai csoportok is működnek. Az egyetlen önálló magyar iskola a Németh László Elméleti Líceum, amely előkészítőtől a középiskolai oktatásig szolgálja ki a magyar diákokat. „Viszonylag későn, 1997-ben alakult meg a Németh László Elméleti Líceum, 1998-ban indult be a tanítás. Ekkorra már Erdélyszerte be voltak indulva az önálló magyar iskolák, többnyire patinás épületekben. Az alapítók úgy gondolták, hogy csak akkor tudunk épülethez jutni, ha ide, a város szélére költözik az önálló magyar líceum” - mondta Váradi Izabella igazgató. A Németh László Elméleti Líceumba ezelőtt húsz évvel három líceumban működő magyar tagozat került egy fedél alá. Ebből a három, tagozatként működő osztályból jött létre a Németh László Elméleti Líceum, hozzájuk csatlakoztak egy negyedik iskolában működő 5-8 osztályok is. „2014-ig az iskola úgy működött, mint 5. osztállyal kezdődő elméleti líceum. Kezdetben két, majd három szakkal működött a líceum, matematika-informatikával (korábban matematika-fizikával) és egy filológia osztállyal, aztán beindult egy természettudományi osztály is. Most két osztályunk működik, egy reál és egy humán osztály. A reál osztály mozaikosztály, fele matematika-informatika, és a másik fele matematika-természettudományi osztály” - vázolta az iskola szerkezetét az igazgató. Ezelőtt öt évvel az óvárosi református egyházközség felajánlotta a régi városközpontban, a Híd utcában található visszaszolgáltatott iskolaépületet a Németh László Elméleti Líceum számára. Elkezdődött az akkor lelakott állapotban levő ingatlan tatarozása, a felújítási munkálatok idén ősszel készülnek el. A felújítási folyamatot nem tervezték ennyire hosszadalmasnak, azonban a munkálatokat megnehezítette az, hogy a városvezetésnek nem állt módjában finanszírozni a költségeket, mivel az épület a református egyházé, tehát magántulajdon. Azonban a református egyház rájött, hogy nem tudja saját forrásokból felújítani az iskolát, ezért magánszemélyek és helyi cégek adományaiból próbálták fedezni a tatarozás költségeit. Ősztől a Németh László Elméleti Líceumból azonban nem költözik át az összes osztály. A hetedik és nyolcadik osztályosok továbbra is a városszéli iskolában maradnak, az alsósok költöznek, és beindul az óvodai oktatás is napközi programmal. A kicsik étkeztetését is a felújított iskolában oldják meg, amelynek alagsorában rendezik be a konyhát és az étkezdét. „Nagyon fontos számunkra, hogy ne az 5. osztállyal kezdődjön az oktatásunk, hanem legyenek alapjai az iskolának. Eleve úgy képzeljük el, hogy a kezdő és alsó osztályok számára egy másik épületet szánunk. A felújítás alatt álló épület eredetileg is iskolának épült, a református gyülekezetnek az iskolája működött benne. Az államosítás után speciális igényű gyerekek iskolájaként használták. Ebben a negyven évben semmiféle karbantartó munkálatot nem végeztek az iskolán, és az épületet lelakták. Amikor az egyház visszakapta, igyekeztünk egy új funkciót adni ennek az épületnek” - mondta Váradi Izabella. Így a Németh László Elméleti Líceum óvodai csoportokkal és 1-4 osztállyal gazdagodik: további tagozatok kerülnek ki román tannyelvű iskolákból és egyesülnek a felújított épületben. Az elképzelés az eredeti oktatásszervezési tervek szerint, azonban a tervezettnél öt évvel később valósul meg. Egy 2014-es iskolahálózati átalakítás eredményeként városszerte több intézményben tanuló 5-8 osztályosok kerültek át a Németh László Elméleti Líceum jelenlegi épületébe, így az azóta eltelt időszakban tulajdonképpen telt házzal működött az épület: minden szertárt, raktárt osztálytermekké alakítottak át. „Bár próbálunk jó körülményeket biztosítani, a valódi otthonuk a Híd utcai épületben lesz” - mondta az igazgató. Kertész Melinda / Transindex.ro 2017. szeptember 11.Összpontosul a nagybányai magyar szórványoktatásÖsszmagyar támogatással, a református és a katolikus egyház, illetve a magyar kormány segítségével valósul meg a nagybányai Németh László Elméleti Líceum régi terve, hogy birtokba vehesse belvárosi székházát. Az iskolaavatót a hétfői tanévkedéskor tartják. „Sokéves elképzelésünk valósul most meg, ötéves késéssel” – jellemezte a Krónikának Váradi Izabella, a nagybányai Németh László Elméleti Líceum igazgatója a napokban zajló költözési folyamatot. Ennek során a gimnáziumhoz csatolt óvodai csoportok és az elemi osztályok birtokba vehetik a református egyház által ingyen felajánlott Híd utcai épületet. Elmondta, már évekkel ezelőtt, amikor átstrukturálták az iskolarendszert, és a tagozatos iskolákból kimenekített magyar osztályok az önálló magyar iskolába kerültek, azt szerették volna, hogy a református egyház által öt évvel ezelőtt felajánlott épületben legyen a végleges otthonuk. Ezt azonban nem sikerült időben felújítani, egyházi ingatlanként az önkormányzat nem támogathatta a korszerűsítést, így magánszemélyek és cégek adományából kezdték el a munkát, melyet idén a magyar kormány támogatásával sikerült befejezni. Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár májusban jelentette be, hogy a magyar kormány 95 millió forinttal támogatja a nagybányai líceum új épületének, illetve a máramarosszigeti katolikus közösségi háznak a felújítását, mivel ezek nagymértékben hozzájárulnak a kisebbségben élő magyarság megmaradásához. Lesz „alapja” az iskolának Váradi Izabella elmondta, az új épületben három óvodai csoport – egy Waldorf-, egy napközi és egy rövid programú – kap helyet, illetve a négy elemi osztályuk. Reményeik szerint iskolakezdésig az egyelőre szimultán első-második osztályt is sikerül szétválasztani, ugyanis az új iskola hírére sereglenek a szülők, hogy ide szeretnék járatni csemetéiket – mesélte az igazgató. Az épület alagsorában konyha és étkezde működik majd. „Lesz egy alapja az iskolának, nem kell gondolkodnunk azon, hogyan jön majd létre az ötödik osztály, hanem a saját nevelésünket folyatjuk tovább. Másrészt nem vesznek el a gyermekek, akik körében sokkal nagyobb volt a lemorzsolódás, amíg nem tanulhattak mindent magyarul egy önálló magyar líceumban” – hangsúlyozta az igazgató. Hozzátette, az is elsődleges, hogy a gyerekek már nem ideiglenes helyen lesznek, amely alkalmatlan arra, hogy ott óvoda, napközi és konyha működjön. Nagyon fontos, hogy az infrastruktúra is minőségi legyen, nemcsak az oktatás” – jelentette ki Váradi Izabella. Jövőre újabb költözést remélnek A felújított épületbe csak a kisgyerekek költöznek, az 5–8. osztályok és a középiskola az eddigi, város széli épületben marad. „Reméljük, hogy nem sokáig, ugyanis ígéretünk van arra a polgármesteri hivataltól, hogy ezek az osztályok is el fognak költözni jövőre egy másik, az óváros kellős közepén található épületbe. S akkor már a két iskolaépület egymáshoz közel lesz” – ismertette a jövőbeli terveket az igazgató. Elmondta, 5–8-ikban egy, középiskolában két osztály van évfolyamonként. A nyolcadik után csatlakozó vidéki diákok révén egy mozaikrendszerben működő matematika-informatika, illetve biológia-kémia fél osztályt, illetve egy humán-filológia osztályt működtetnek. Egyelőre azonban nem összpontosul itt a nagybányai magyar oktatás, az egyik tagozatos iskolában még mindig működik egy sor magyar osztály előkészítőtől nyolcadikig, ennek létjogosultságát a két tanintézet közötti nagy távolság indokolja – magyarázta Váradi Izabella. „De lassan-lassan a város már nem tud fenntartani két párhuzamos osztályt, így valószínű, hogy hosszú távon az önálló magyar líceum lesz az, amelyik fennmarad” – vélte az igazgató. Kollégiumot is terveznek Az önálló nagybányai magyar iskola fejlesztése nem áll meg itt, mondta az igazgató, aki szerint a katolikus egyház segítségével egy bentlakást is beindítanak, melyhez – Böjte Csaba házainak példájára – szociális program is társul. „Kicsiben indul, és reméljük, hogy lesz rá támogatás, hogy ki tudja nőni magát, és önálló épületbe kerüljön" – mondta Váradi Izabella, aki szerint az új tanévtől 12 diák lel itt otthonra. Hozzátette, ötlet szintjén felmerült, hogy a későbbiekben a református egyház épületeinek egyikében működhetne. „Az iskola úgy szórványkollégium, hogy nincs bentlakása és mikrobusza. Ez tarthatatlan, a legégetőbb feladatunk, hogy ezt a két problémát megoldjuk” – jelentette ki a pedagógus, aki szerint bár diákjaik egyelőre nem nagyon igénylik a kollégiumi ellátást, ez a későbbiekben fontos lehet. „Azért, hogy fogadni tudjunk szórványvidékekről olyan gyermekeket, akik egyébként nem jönnének hozzánk, vagy nem tanulnának magyarul. Ezt mindenképp szociális programmal egybekötve működne" – részletezte Váradi. Mint mondta, Nagybánya környékén vannak szórványtelepülések, ahol – akárcsak Csángóföldön –, fakultatív rendszerben zajlik a magyar oktatás: román tagozatra járnak a gyerekek, néhány magyar órájuk van hetente. „Ezeket a gyerekeket kellene behozni magyar tagozatra, és ehhez feltétlenül fontos a bentlakás" – hangsúlyozta Ezzel ugyanakkor egy másik, egyre általánosabb jelenséget is orvosolni akarnak, miszerint egyes szülők Nagybánya helyett Kolozsvár és Szatmárnémeti jó nevű iskoláiba íratják nyolcadikos gyerekeiket. „Ez egy jelenség, ezt is érdemes volna megelőzni azzal, hogy bentlakást biztosítunk” – érvelt az igazgató, aki szerint a velük egy udvarban lévő román iskolában most is van bentlakási lehetőség, azonban nincsenek pedagógusok, akik foglalkoznának a gyerekekkel. Nagyon messziről indult a nagybányai magyar oktatás, így úgy gondolom, az, amit az elmúlt öt évben elértünk, óriási eredmény. Mert másként találták ki az önálló magyar iskolát: hogy egy elit elméleti líceum lesz többnyire nagybányai diákok részére. Ebből a kényelmi megoldásból ki kell mozdulnunk, és belátni, hogy Nagybánya önmagában már nem tart fenn egy líceumot, és csak bányai diákokkal nem tudjuk biztosítani a szakok diverzitását" – utalt a jövő kihívásaira Váradi Izabella, aki szerint fel kell vállalni szociális programokat is, különben nem lesznek diákjaik. Nagybánya önálló magyar iskolája, a Németh László Elméleti Líceum 1998-ben indult be három különböző tanintézetben működő magyar tagozat összevonásával, 2014-ig 5–12. osztállyal működött. A református egyház öt éve ajálotta fel ingyenes használatra az eredetileg is iskolának épült Híd utcai ingatlant, melynek most fejeződött be a felújítása. A hétfőn 17 órakor kezdődő iskolaavatón Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök mond köszöntőbeszédet. „Mindannyiunk nagy álma teljesül azzal, hogy a Németh László Elméleti Líceum óvodásai és kisiskolásai az óvárosba, a helyi magyarságot megillető méltó helyre, elődeink iskolaépületébe költöznek” – áll a meghívóban. Nagybányán a magyarság a lakosság 10 százalékát teszi ki, a 2011-es népszavazáson 12606 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár) lapozás: 1-17
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
